A kezdetek

Amint említettem, Kunhegyesen több egyesület, kör működött, melyek mindegyike egy adott közösség érdekeit képviselve, szervezte az emberek kulturális, közösségi életét. Ezek többsége rendelkezett saját épülettel, ahol rendezvényeiket megtarthatták.

Az 1945-1948 közötti koalíciós időszak alatti szabadművelődési mozgalmak még nem hoztak gyökeres változást. A politika módosulásának megfelelően azonban az ilyen közösségek megítélése már nem volt kedvező, különösen 1950 után, amikor a még maguktól fel nem oszlott egyleteket megszüntették. A szocialista eszmeiség politikai neveléssel is társult, a művelődés társadalmi – motivációs bázisa megváltozott, a cél a szocialista embereszmény nevelése volt.

Fénykép 1937-ből, és a hátlapra írt emlékeztető

1953-ban a volt Gazdakör helyén, az Ady Endre út 2. szám alatti épületben nyílt meg a település első kultúrotthona, amely ezen a helyen 11 évig működött. Az intézmény igazgatója Jákó Elek volt. Az akkor még aktív kulturális közösségek meglátták a lehetőséget, hogy az intézményhez csatlakozva fennmaradhassanak, így irodalmi színpad, tánccsoport, férfi énekkar, vegyes kar továbbra is próbált és fellépett az új intézmény keretein belül.

Az ismeretterjesztés volt az egyik legfőbb, a felsőbb irányítás által megkövetelt feladat, egyben a felnőttnevelés fontos eszköze. A kor igényeinek megfelelően ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamok is zajlottak az intézményben.

Elindult, és jól működött a Karcag környéki Zenepedagógusok Munkaközössége által megszervezett zenetanítás zongora és hegedű szakon 60 fővel.

Az intézmény a járási szintű szakmai irányítás, ellenőrzés és segítés feladatait is ellátta. A Művelődési Ház látogatottsága, a benne folyó tevékenységeknek köszönhetően folyamatosan nagy, amit egy 1960-ból vett statisztikai adat is bizonyíthat: ekkor az év során 549 rendezvényen 45 500 látogató volt a házban.

A kunhegyesi kultúrotthon abban az időben saját zenekarral rendelkezett, melynek magja a Bari család volt. A Bari Elemér prímás vezetésével működő zenekar az ötvenes években országosan is ismert volt, többször sugározta műsorukat a rádió is. A szórakoztatás egyben bevételi forrást is jelentett, hetente tartottak bálokat, táncrendezvényeket. Ezek részeként általában előadásra került a színjátszó kör éppen futó darabja is. Természetes volt, hogy a zenét népi zenekar szolgáltatta.

Bari Elemér és zenekara a régi kultúrház színpadán

A bálokat, színházi előadásokat igen nagy létszámú közönség látogatta, melynek befogadására alkalmas méretű teremmel ez az épület már nem rendelkezett.

A közel 300 éves épület állagának javítására a Járási Tanács és Megyei Tanács jelentős összeget biztosított, ennek ellenére az épületet a benne folyó kulturális tevékenységek, öntevékeny csoportok kinőtték és egy új, korszerűbb technikai feltételekkel rendelkező, nagyobb befogadó képességű kulturális intézmény létrehozása vált szükségessé.